Május a mentális egészség hónapja, amelynek fő célkitűzése, hogy felhívja a társadalom figyelmét a lelki egészség jelentőségére, valamint teret adjon a nyílt, megbélyegzés nélküli párbeszédnek. Noha minden ember életében előfordulnak, gyakran nehéz beszélni a megterhelő, fájdalmas érzelmi állapotokról, és a mentális zavarokat a mai napig számos tabu, félelem és stigma övezi, így sokan keveset tudnak arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük az érintetteknek.
Ebben a hónapban a cél az, hogy beszéljünk a mentális egészségről, nyitottan és elfogadóan forduljunk a lelki nehézségekhez, és bátorítsuk a segítségkérést. Ezért ebben a hónapban több alkalommal is megosztunk az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet szakemberei által összeállított tartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy párbeszédet indítsanak, ismereteket közvetítsenek és árnyalják a belső világunkról alkotott képet.
Mit nevezünk mentális vagy lelki egészségnek?
A mentális egészség összetett fogalom. Egyfajta jóllét, amelyet biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten egyaránt megtapasztalunk, emellett pszichológiai rugalmasság és saját belső állapotaink szabályozására vonatkozó képesség is.
A lelki egészség nem azonos a fájdalmas gondolatok, a negatív érzelmek – például düh, szomorúság – vagy a stressz teljes hiányával, ezek megélése ugyanis életünk része.
Milyen összetevői vannak a mentális egészségnek?
A lelki egészség a belső egyensúlyunk dinamikus állapota, amelynek részeként képesek vagyunk
• felismerni, kifejezni és szabályozni érzelmi állapotainkat
• együttérezni másokkal
• irányítani figyelmünket és tudati működésünket
• megküzdeni a váratlan élethelyzetekkel, hatékonyan alkalmazkodni a nehézségekhez, illetve gyorsan felépülni a stresszel teli eseményekből
• eredményesen megvalósítani céljainkat a körülményekhez alkalmazkodva
• az életünkben zajló pozitív élmények átélésére, a pozitív állapotok megteremtésére, illetve fenntartására
Számtalan olyan helyzettel kell nap mint nap megküzdenünk, melyek érzelmileg megterhelők. Az ilyen szituációkban sokat tudnak segíteni a következő stresszoldó-szorongáscsökkentő gyakorlatok, amelyek önállóan is elvégezhetőek. Némelyik akár azonnal képes enyhíteni belső feszültségünkön, ezáltal hatást gyakorolni érzelmi állapotunkra, hangulatunkra.
Türelmünket próbára tevő helyzetekben érdemes légzésgyakorlatokat kipróbálni, melyek rendkívül gyorsan segíthetik újra megtalálni az elveszettnek tűnő fókuszt.
Szorongáscsökkentő gyakorlatok – négyes légzés
Egy-egy feszült szituációban érezhetünk annyira erős testi érzeteket is akár, ami teljesen elhatalmasodik rajtunk, szinte bekebelez minket. Ilyenkor érezhetjük úgy, hogy már semmi másra sem tudunk gondolni, annyira tele van a fejünk. Vagy épp ellenkezőleg: amikor egy nehéz élethelyzet mentén a belső feszültség odáig fokozódik, hogy úgy érezzük, már semmi sem érdekel minket igazán. Ilyen esetekben olyan imaginációs gyakorlatok segíthetnek, mint az alábbi „elúszó falevelek” gyakorlat.
Szorongáscsökkentő gyakorlatok – elúszó falevelek
Szorongásos állapotok akkor léphetnek fel, amikor valamilyen esemény átlépi egy bizonyos belső tűréshatárunkat. Mindannyiunknak van egy saját, egyedi ingerküszöbünk, amelyen belül képesek vagyunk egy megterhelő eseményt rugalmasan kezelni, megküzdeni vele. Képzeljük el, hogy elromlott a lift, de fel kellene mennünk egy lakótelepi ház 10. emeletére. Ha gyakorlott túrázók vagyunk, akkor meg se kottyan egy kis lépcsőzés, talán még jól is esik egy kis kihívás. Ha azonban rosszabb fizikai állapotban vagyunk, ez a feladat szinte lehetetlennek tűnő szenvedésnek tűnhet. Lehet bármekkora a tűréshatárunk, mindannyiunkat érhet olyan mértékű stresszhatás, ami kibillent. Ilyenkor olyan stabilizációs gyakorlatok segíthetik a megküzdésünket, mint például az alábbi „pillangóölelés” gyakorlat.
Szorongáscsökkentő gyakorlatok – pillangóölelés
Az érzelmeink a mindennapi élet részei. Funkciójuk, hogy információt közvetítsenek másoknak és saját magunknak is, motiváljanak egy-egy viselkedésre, de időnként gondot is okozhatnak számunkra, amikor úgy érezhetjük, hogy nehezebben kezeljük őket. Ezek az állapotok olykor maguktól elmúlnak, bizonyos érzelmek azonban olyan belső nyomást gyakorolhatnak ránk, hogy szinte lehetetlennek tűnik kivárni azt, hogy magától enyhüljön az állapot. Ilyen helyzetek idején lehet hasznos az „önmegnyugtatás 5 lépése” elnevezésű gyakorlat, amihez mindössze néhány percre van szükség.
Szorongáscsökkentő gyakorlatok – önmegnyugtatás
Jelen tájékoztatók nem helyettesítik az egészségügyi ellátást!
Forrás, fotó: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet
