Rangos elismerést kapott dr. Solti Árpád, a Békés Vármegyei Központi Kórház sürgősségi osztályának (SBO) vezető főorvosa és a Skill-labor vezetője. A csabai és gyulai sürgősségi osztály működésére is kitért a Beol.hu beszélgetésében a főorvossal.
Az első szó a gratulációé volt, ugyanis az integrált sürgősségi osztály vezető főorvosa a Békés vármegyei lakosság egészségügyi ellátásában folytatott magas színvonalú orvosi tevékenységéért részesült elnöki elismerésben. A kitüntető díjat Molnár Sándor, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke adta át. Dr. Solti Árpád leszögezte, a díj nem egy embernek, hanem a csapatnak szól. És ez a csapat a nap 24 órájában azon dolgozik, hogy a betegek a lehető legjobb ellátást kapják.
Ötfokozatú besorolást alkalmaznak
A sürgősségi osztályon az egyik leggyakoribb félreértés, hogy érkezési sorrendben látják el a betegeket. A valóságban egy úgynevezett triázs rendszer működik. Ez egy ötfokozatú besorolás, amely révén eldöntik:
ki szorul azonnali ellátásra,
kinek kell rövid időn belül orvos,
és ki várhat biztonsággal.
Ezek alapján történik a betegek besorolása
Dr. Solti Árpád hangsúlyozta, a döntést nem „érzésre” hozzák: figyelembe veszik a panaszokat, az életjeleket (például vérnyomás, pulzus), és azt, hogy fennáll-e életveszély. Ezért fordulhat elő, hogy valaki hamarabb kerül sorra, még akkor is, ha később érkezett.
Miért kell időnként sokat várni?
Sokan a várakozást sérelmezik, pedig ennek gyakran nem az az oka, hogy nem történik semmi. A háttérben sokszor vizsgálatok zajlanak:
laboreredményekre várnak,
röntgen vagy ultrahang készül,
vagy többlépcsős kivizsgálás szükséges.
Ráadásul egy-egy eredmény újabb vizsgálatot indokolhat, így az ellátás valójában egy folyamat. A főorvos szerint a jó kommunikáció segít abban, hogy a betegek ezt könnyebben megértsék és elfogadják.
Ezekkel a panaszokkal érkeznek a legtöbben
A sürgősségi forgalma folyamatosan változik, de vannak tipikus esetek: télen: csúszások miatti törések, tavasszal: kerti balesetek, hidegfrontok idején: szív- és érrendszeri problémák, egész évben: hasi fájdalmak, sérülések, rosszullétek.
Fontos üzenet: ha valaki bizonytalan, inkább menjen be. A laikusoknak sokszor nehéz eldönteni, mi számít sürgősnek.
Skill-labor: ahol az életmentést is oktatják
A csabai és a gyulai kórház különlegessége a Skill-labor, amelynek neve is beszédes: a „skill” készséget jelent. Itt a cél az, hogy a szakemberek ne a betegeken tanuljanak meg egy-egy beavatkozást. A képzés során élethű bábukon (szimulátorokon) gyakorolnak, valós helyzeteket modelleznek, sőt, néha „álbetegekkel” (imitátorokkal) dolgoznak.
Itt tanulják meg például az újraélesztést, az infúzió bekötését, egy stroke ellátásának lépéseit, és itt fejlesztik a döntéshozatalt, a betegekkel történő kommunikációt.
Iskolákban is tanítják az újraélesztést
Dr. Solti Árpád kiemelte, az újraélesztés oktatása nemcsak az egészségügyieknek szól. Egyre több helyen – például iskolákban – tanítják az alapokat. Ennek óriási jelentősége van, mert hirtelen szívleállásnál az első percek döntik el a túlélést. Ha valaki már látott ilyet vagy gyakorolta, nagyobb eséllyel mer segíteni, és hatékonyabban tud beavatkozni a mentők kiérkezéséig.
Fotó: Beol.hu
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2026/03/surgossegi-osztaly-kerti-balesetek-rosszulletek
