A mesterséges intelligenciát ma már az orvostudományban és a gyógyításban is alkalmazzák. Az országban elsőként a Békés Vármegyei Központi Kórház invazív kardiológiai osztályán adtak át olyan katéteres asztalt, amely alkalmazza ezt a technikát. Dr. Ruzsa János intervenciós kardiológussal a 7. Tv Aktuális című magazinjában Kugyelka-Zámbori Eszter beszélgetett erről.
– Pontosan mit jelent az invazív kardiológia? Illetve ezen belül a hétköznapokban a gyakorlatban az intervenciós kardiológusnak, azaz például önnek mi is a feladata?
– Alapvetően mi a kollegáimmal együtt látjuk el a megye infarktusos betegeit. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha Békés megyében bárki bármikor infarktust kap, akkor nálam vagy valamelyik orvoskollegámnál csörög a telefon és 20 percen belül mi, illetve a csapatunk gyakorlatilag bent van a műtőben és várjuk a mentőket, vagy a sürgősségi osztályról az akut szívinfarktusos beteget. Az invazív beavatkozás úgy történik az esetek döntő többségében, hogy a csukló verőér megszúrása után feljutunk a szívkoszorús erekhez és az elzárt ereket különféle katéterek, drótok, majd ballonok és sztentek segítségével megpróbáljuk helyreállítani a korábbi formájába. Ezáltal szívizmot tudunk menteni, illetve a betegnek az életét.
– Beszéljünk arról a katéteres asztalról, amelyet szeptemberben adtak át önöknél, és mesterséges intelligencia is telepíthető lesz rá. Mit jelent ez a fejlesztés?
– Ez egy hatalmas lehetőség, egy hiánypótló esemény illetve fejlesztés volt. Ez egy nagyon korszerű eszköz, az országban az elsőként nálunk adtak át olyan katéteres asztalt, amely mesterséges intelligenciával rendelkező szoftverrel van felvértezve, amit úgy hívnak, hogy 3D stent. Ezt úgy kell elképzelni a mindennapokban, hogy az a fémháló, amit beültettünk az adott koszorúsérbe, legyen az akut esemény kapcsán, vagy tervezett beavatkozáskor, arról ez a gép készít egy 360 fokos felvételt a beteg körül. A mesterséges intelliegencia 10 másodpercen belül leképezi ennek a sztentnek a 3D projekcióját, amit mi kint, illetve bent is mindenféle irányba tudunk mozgatni, forgatni. Ezáltal láthatjuk azt, hogy kellőképpen expandált az adott sztent, igényel-e további utótágítást, vagy implantációt,hogy van-e bármilyen sérülés rajta. Ezzel az eszközzel, amit nagyon könnyen lehet alkalmazni, egy jobb vizualizálhatóságot nyerünk, egy képet, amelyet mindenféle irányba tudunk forgatni, mozgatni. Igencsak nagy könnyebbség lesz számunkra, ha a közeljövőben ez használatba kerül.
– Milyen plusz lehetőségeket tartogat a mesterséges intelligencia mondjuk kutatási szempontból?
– Azt azért tudnunk kell, hogy több olyan eljárásunk is van, amivel a már éren belüli struktúrákat tudjuk vizualizálni. Viszont tudni kell, hogy ezek nagyon költséges beavatkozások, időigényesek, illetve nagy mennyiségű kontrasztanyagot igényelnek. Ez annyiban jobb, hogy gyakorlatilag nem szükségeltetik plusz kontrasztanyag, nem szükséges plusz sugár, ami igazából az operatőrt és az ellátó személyzetet is kíméli és mivel ezt korlátlan mennyiségben tudjuk ismételni, úgy könnyíti meg a dolgunkat, hogy ezáltal sokkal jobb eredményt tudunk elérni majd. Alapvetően itt magát a leképezést, azt a mesterséges intelligencia teszi meg. Utána ezeknek az adatoknak az elemzése már a mi feladatunk lesz. A mesterséges intelligencia generál valamit, és abból nekünk tudni kell értelmezni. Viszont ha az eredmény nagyon nincs összefüggésben azzal, amit várnánk, akkor kénytelenek vagyunk megismételni. Mert mi orvosok akarva-akaratlanul egyfajta tapasztalat látásmóddal rendelkezünk.
– Ahogy említette, Békés vármegyében, illetve Magyarországon is nagyon sokakat érint akár az infarktus is. Hogyan lehet megelőzni? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezt elkerüljük?
– Már fiatal kortól kezdve egészségtudatosan kell élni, odafigyelni az étkezésre, mozgásra, megfelelő mennyiségű alvásra, pihenésre. Amennyiben lehetséges, a stresszfaktoroknak a minimalizálására. Abban az esetben, ha valaki egy terhelt családi anamnézissal rendelkezik, fontos idejekorán a szükséges vizsgálatokat elvégezni. Gondolok itt szűrővizsgálatokra, vérvételekre, szükség szerint EKG-ra, szívultrahangra. Ezzel tudjuk alapvetően megelőzni és akkor tudunk a legjobb eredményt elérni, ha idejében kiszűrjük ezeket a betegségeket. Értelemszerűen vannak olyan rizikófaktorok, amiken tudunk módosítani, ezek például az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás elhagyása. Ez a megfelelő, jól beállított vérnyomás, megfelelően beállított vérzsírok. És sajnos vannak olyan rizikófaktorok, mint a családi anamnézis, mint az öröklött genetikai hajlam, ami ellen nem tudunk tenni. Tehát a mi reszortunk, hogy amiken tudunk változtatni, amit tudunk szűrni, mérni, azok legyenek megfelelő módon optimalizálva.
– Szakmai berkekben mennyire tartják jelentősnek azt, ha egy ilyen berendezés például Gyulára érkezik. Ez mennyire változtatja meg például az önök helyzetét? Gondolok itt arra, hogy mondjuk több beteget kell ellátnia, vagy sem.
– Ez azért nagyon nagy volumenű fejlesztés volt és ezáltal azt lehet mondani, hogy mivel most két katéteres asztal áll folyamatosan rendelkezésünkre, az ilyen komplexebb, nagyon hosszú beavatkozásokat, amit eddig nem tudtunk megtenni az egy katéteres asztalon, most sokkal könnyebben, szabadabban tudjuk elvégezni. Mivel tudjuk azt, hogy ha közben érkezik egy akut, életveszélyes állapotban lévő szívinfarktusos beteg, akkor ott van a másik katéteres asztal, el tudjuk látni és nem történik semmiféle késlekedés. A laborvezetőnek a főbb profiljába tartozik a krónikus elzáródásoknak a megnyitása, amik szintén nagyon eszköz, időigényes, és nagyon nagy szakmai tudást igénylő beavatkozások, amennyire lehetséges ezeket a beavatkozásokat a tanár úr folytatja és végzi.
– Még egy utolsó kérdés a mesterséges intelligenciáról. Említette, hogy ezt telepíteni tudják arra a bizonyos katéteres asztalra, amit szeptemberben kaptak. Megtörtént már ennek a szoftvernek a telepítése?
– Ennek a szoftvernek a telepítése folyamatban van. Ígéretet kaptunk és reményeink szerint egy-két hónapon belül ez meg fog történni és a mindennapokban tudjuk majd alkalmazni.
