Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház
Központi laboratórium
Az osztály elhelyezkedése: Békéscsaba, Gyulai u. 18
„ D „ épület, 1. emelet
Telefon : 66 / 555 – 339
Vérvételi részleg : 66 / 555 – 347
mb. osztályvezető főorvos : Dr. Szabó Bernadett
klinikai laboratóriumi diagnosztikai szakorvos
vezető asszisztens : Andor Ildikó
klinikai laboratóriumi szakasszisztens
Rendelési idő, vérvétel : munkanapokon, hétfőtől-csütörtökig : 7.30-11.00
pénteken : 7.30-10.00
A szakrendelés beutalóköteles.
Bejelentkezés nem szükséges, előjegyzés nincs, az ellátás az aznapi sorszám alapján történik.
A labor váró ajtaját 6.30-kor nyitjuk,
a vérvételre érkezők klimatizált betegváróban foglalhatnak helyet.
A beszólítás vérvételre sorszám alapján történik.
Sorszámot a váróban elhelyezett automata
hétfő – csütörtökön 7.30-10.30-ig, pénteken 7.30-9.30-ig ad.
Miután megkapta a sorszámot, kérjük maradjon a váróban és várja
a behívást, lejárt sorszám esetén újat kell venni.
7.00-7.30-ig kórházi dolgozók ellátása történik.
A kisgyermekek mintavételnél előnyt élveznek.

A vérvételre érkezőktől az érvényben lévő előírásoknak
megfelelő, szabályosan kitöltött, lepecsételt, orvos által
aláírt beutalót, valamint a TAJ – kártya és a személyi igazolvány bemutatását kérjük.
A beutaló a kiállításától számított 3 hónapig érvényes.
Eredménykiadás : munkanapokon,
hétfőtől-csütörtökig : 13.00-15.00, pénteken : 12.00-13.00
A beutaló a kiállításától számított 3 hónapig érvényes.
A vérvételre éhgyomri állapotban kerül sor, ( kivéve ha az orvos étkezés utáni vércukor
meghatározást kér ) víz fogyasztása megengedett.

Mit kell tudni a vérvételről ?

A vérvétel sokak, főként a gyerekek számára lehet rettegett vizsgálat, pedig mindössze pár percig tart és a vele járó fájdalom is minimális. A vér számos fontos információval szolgál, megéri ezt a csekélyke kellemetlenséget elviselni.

Miért kell vért venni ?

A vért több száz összetevő, különböző vegyületek – fehérjék, hormonok, zsírsavak, ionok és sejtek
( vérlemezkék, vörösvértestek, fehérvérsejtek ) – alkotják. A laboratóriumban a beküldő orvos kérése alapján számos alkotóelem vizsgálatát tudjuk elvégezni. Mivel ezek mennyisége, működése a különböző kórfolyamatokban megváltozik, a vizsgálatok eredménye jelezheti, hogy egészségesek vagyunk-e, illetve, hogy a tüneteket milyen betegség okozza.

Hogyan veszik a vért?

A karra felhelyeznek egy karszorítót : ez megakadályozza, hogy a vénákból elfolyjon a vér. Az erek így kitágulnak és könnyebb a vérvétel. Vérvétel előtt fertőtlenítik a bőrt, majd összeállítják a szereléket, az egyszer használatos tűt egy műanyag haranghoz illesztik. A szúrás után a kémcsövet ennek a belsejében, a tű másik végéhez csatlakoztatják és ide folyik be a vér.Mivel veszik?
A vért vákuumos, zárt vérvételi rendszerrel veszik le. Egyszer használatos tűvel a véna felett átszúrják az alkarbőrt, majd a tű tövénél lévő bütyökhöz csatlakoztatják a speciális, vákuumos kémcsöveket. Ezek mintegy ” kiszívják ” a szükséges vérmennyiséget. A folyamat alatt minden vércsepp pontosan a kémcsőbe jut, nem csöpög mellé.

Van-e jelentősége annak, hogy milyen színű a kémcső kupakja?

Van. Ha a vérben lévő sejtek : vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék számát, működését kell vizsgálni, akkor nem szabad a vérnek megalvadnia. Ilyenkor olyan csőbe veszik a vért, amelyben alvadásgátló szer van: ezek a csövek lila kupakosak. Az ebbe levett vért vérkép meghatározásra használjuk. A fekete kupakos csövek másféle alvadásgátlót tartalmaznak, ezzel a levett vér ülepedésének a sebességét, az ún. süllyedést vizsgáljuk.
A kék kupakos csövek a véralvadás sebességének meghatározására szolgálnak, ezekben is speciális alvadásgátló van. A piros kupakos csövekben a vér megalvad : a sejtek összecsapódnak és közülük szalmasárga folyadék : vérsavó, szérum préselődik ki. A kémiai vizsgálatok többségét ebből végezzük.

Hogyan készüljünk a vérvételre ? Szabad-e előtte inni?

Nemcsak szabad, hanem kifejezetten ajánlott, egyenesen kötelező vérvétel előtt mintegy fél órával, a vérvételre való várakozás alatt egy-két nagy pohár vizet meginni. Ha a beteg szomjazik, a vére besűrűsödik, s ez rendkívül megnehezíti a mintavételt. Ha iszunk, egyszerűbb és könnyebb lesz a vérvétel. A vérvétel előtti 9-12 órában viszont vízen kívül semmit ne együnk és igyunk, mert a vizsgálatokat éhgyomri vérmintából kell elvégezni a korrekt eredmény érdekében.
Ha ezt mégis megtettük, figyelmeztessük erre orvosunkat, mert ez esetben az eredmények, különösen a vércukorszint és vérzsírszint félrevezetők lehetnek. Például ha valaki megiszik egy pohár cukros üdítőt vérvétel előtt, kezelőorvosa hiheti azt eredményeinek kiértékelésénél, hogy cukorbeteg, olyan magas lesz a vércukorszintje. Mivel a rágógumi is befolyásolhatja a vércukorszintet, ( még a cukormentes is ) ne fogyasszuk sem a vizsgálat előtt, sem közben.
Ne sportoljunk és ne dohányozzunk az eljárás előtt, mert ez is megváltoztathatja az eredményeket. Egyes vérteszteknél nem tanácsos, ha vitaminokat és egyéb táplálékkiegészítőket fogyasztanunk a vér vizsgálata előtt, akkor sem, ha egyébként szoktunk. Vegyük be őket inkább a vérvétel után.

Mire számíthatunk vérvétel előtt és közben ?

A vérvételi eljárás során leültetnek minket, felkarunkat gumiszalaggal leszorítják, majd a könyökhajlatunkban megkeresik a megfelelő vénát, tűt vezetnek bele, és leveszik a megfelelő mennyiségű vért. Az eljárás normális körülmények között maximum 5-10 percet vesz igénybe és nem fájdalmasabb egy apró tűszúrásnál. Ha valakinek burkoltabb vénái vannak az átlagnál vagy tapasztalatból tudja, hogy az ő vérvétele nehezebb és tovább tart valamilyen más okból, célszerű ezt előre jeleznie az eljárást végző egészségügyi személyzetnek, így fel tudnak készülni az egyes nehézségekre, akár arra is, hogy több vénával meg kell majd próbálkozni.

Nagyon fáj?

Nem jobban, mint amikor megkarcol valakit az ág vagy megszúr a tüske. A gyermekek elsősorban félelmükben és szabad mozgásuk korlátozása miatt, nem pedig fájdalmukban sírnak.

Ha tudjuk magunkról, hogy rosszul szoktunk lenni vérvétel közben…

Ha tudjuk magunkról, hogy rosszul szoktunk lenni vérvétel közben, feltétlenül jelezzük és ilyen esetben kérjük / kérhetjük, hogy lefekhessünk az eljárás közben !
Hasznos trükk az is, ha nem nézünk oda, bár vannak, akiknek éppen az segít, ha látják, mi történik : ki kell tapasztalnunk, nálunk mi válik be.
A szemünket ne csukjuk be !
Vegyünk többször mély lélegzetet és akármilyen nehéz is ilyenkor, de próbáljunk valami kellemesre gondolni, hogy a vérvétel utáni rosszulléteket kivédhessük. Ha úgy nagyobb biztosságban érezzük magunkat, kérjünk meg egy családtagot vagy barátot, hogy kísérjen el minket : gyakran már az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, segíthet. Kezdeményezzünk beszélgetést, ez eltereli figyelmünket a beavatkozásról.
Mire számíthatunk vérvétel után ?
Ha úgy is tűnik, hogy rengeteg vért vettek le tőlünk, ez valójában a teljes vérmennyiségünkhöz képest igen kis mennyiség – néhány teáskanálnyi – és pár órán belül pótlódik. Ennek ellenére érezhetjük magunkat gyengének vérvétel után : ne álljunk fel hirtelen, ne siessünk, ha megtehetjük, pihenjünk utána pár percet és aznap ne végezzünk kemény fizikai munkát. Legalább egy óráig a vérvétel után semmiképpen ne emeljünk karunkkal gyermeket vagy bármilyen nehéz tárgyat. Hasznos, ha van nálunk egy üveg víz és egy kis csokoládé, szőlőcukor vagy valamilyen gyümölcs, hogy az esetleges vérvétel utáni rosszulléteket kivédhessük.
Lesz-e kék folt?

A vérvétel utáni kék folt leggyakoribb oka, ha szúrás után a páciens nem nyomja le pár percig erősen a sebet. Ilyenkor a sérült érfalon keresztül vér szivároghat a bőr alá és ezért az bekékül. A kialakult kék folt néhány napon belül elmúlik, teendő nincs vele.

Mi történik, ha valaki rosszul lesz?

A vérvétel egyesekben múló rosszullétet ( sápadtságot, gyengeséget, ájulást ) okozhat. Erre hajlamosíthat idegesség, kialvatlanság és az, ha valaki szomjasan jön vérvételre. Elsősorban a serdülőkorú betegeket érinti.
Az állapot átmeneti : fektetésre, egy pohár vízre negyed órán belül elmúlik. ( erre a célra külön ágy áll rendelkezésre )

Fontos, hogy ha valaki rosszul érzi magát, idejében szóljon !

Mielőtt vizeletet visz a laborba…

A vizeletvizsgálatot leggyakrabban a háziorvos rendeli el. A vizelet a vese működésének eredménye, vizsgálatának segítségével egy sor belgyógyászati problémára, cukorbetegségre, húgyúti fertőzésre derülhet fény.
Ahhoz, hogy a laboratóriumi vizsgálatok hiteles eredményt adjanak, megfelelő tisztaságú, külső szennyeződésektől mentes vizeletet kell nyerni.
Ehhez az ún. reggeli első, középsugaras vizeletre ( ez a legkoncentráltabb, így ez jelzi legnagyobb valószínűséggel a rendellenességeket ) és egy megfelelő tisztaságú gyűjtő edényre van szükség.

Így készítsük elő az edényt :

Az edény, amiben szállítani szeretnénk a vizeletet, legyen tisztára mosott, záródjon jól és ne legyen túl nagy. ( gyógyszertári üveg, 1-2 decis befőttes üveg, pl. nagyon alaposan kimosott Erős Pistás ) Címkézzük fel, írjuk rá a nevünket, 24 órás gyűjtés esetén a gyűjtött vizelet mennyiségét.

Hogyan vegyük a vizeletmintát ?

Mivel szeméremtájékon előfordulnak kórokozók, a vizelet levétele előtt érdemes megmosakodni, férfiaknál célszerű a hímvesszőt és a makkot, nőknél pedig a kis- és nagyajkakat, illetve a hüvelybemenet környékét megmosni.
Ehhez használhatunk egyszerű szappant vagy intim mosakodót, a lényeg, hogy ezt alaposan öblítsük aztán le.
Miután szárazra törölköztünk, a vizeletsugár első, igen kicsi mennyiségét hagyjuk kicsorogni, ezzel átmossuk a húgycsövet.
Ezután 0.5-1 dl vizeletet fogjunk fel a gyűjtő edénybe, amelynek szájához közben semmivel ne érjünk hozzá.
Ha tehetjük, a laborba indulás előtt ne sokkal vegyük le a mintát, ( maximum 2 órával előbb ) hogy ne álljon sokáig – mert így elszaporodhatnak benne kórokozók, amelyek hamis eredményt adhatnak.
Lehetőleg ne a menstruáció alatt menjünk el laborvizsgálatra, mert a mintába kerülő vörösvérsejtek az eredményeket meghamisíthatják, az ilyen eredmények felesleges aggodalmat generálhatnak.

Ha vizeletet kell gyűjteni..

Speciális vizsgálatok esetén előfordulhat, hogy 24 órán át tartó vizeletgyűjtést kérnek. Ekkor a gyűjtés napján a reggeli első vizeletet még nem kell a tartályba üríteni, de azt követően egész nap, majd a másnap reggeli első vizeletet is az edénybe kell gyűjteni és a mintát hideg, sötét helyen
( hűtőben ) kell tárolni.
Miután a 24 óra letelt, meg kell mérni az ürített vizelet mennyiségét, az értéket fel kell jegyezni.Természetesen nem kell az összes vizeletet elvinni a laborba, csak kisebb mennyiséget, de a mintára felhelyezett címkén a nevünk mellett az összes ürített vizelet mennyiségét fel kell tüntetni, ez az adat nagyon fontos, mivel így tudnak napi teljes kiválasztott anyagmennyiséget számolni.A laborban a leadott vizeletet kémiai reagensekkel és gyorstesztekkel vizsgálják, a leleten pedig az értékeket külön sorba feltüntetve jelzik, hogy az adott érték normál tartományban van-e, vagy túl alacsony / magas.
A vizelet fajsúly és vegyhatás ( pH ) mellett vizsgálják, hogy tartalmaz-e fehérjét, cukrot, acetont, epefestéket, gennyet. Az üledék mikroszkópos vizsgálata során a sejtes, alakos elemeket nézik mikroszkóppal.
A vizelet fajsúlya az elfogyasztott folyadék mennyiségétől, a vizelet mennyiségétől, az esetleges kóros anyagok jelenlététől, a vese állapotától függ. Cukorbetegség esetén a vizelettel kórosan kiürülő cukor emeli a fajsúlyt.
Glükóz és keton megjelenése a vizeletben cukorbetegségre utalhat, fehérje jelenléte veseproblémákkal állhat kapcsolatban.
A bilirubin vizsgálata az epeutak esetleges elzáródását, az urobilinogéné májbetegséget jelezhet.
A vizeletben kimutatott vörösvérsejtek a húgyutak betegségére, ( vesekő, vesehomok, gyulladás, daganat ) a fehérvérsejtek húgyúti gyulladásra utalhatnak

Mintavétel széklet vér vizsgálathoz

A vizsgálatot általában a háziorvos rendeli el. A mintavételhez a fiolákat a beutaló bemutatását követően a páciens a laboratóriumban kapja meg. Diétát tartani mintavétel előtt nem szükséges.
( az általunk alkalmazott immunkémiai módszer humán specifikus, ételek az eredményt nem befolyásolják )
Menstruációt követően 3 napig ne történjen mintavétel, valamint akkor sem, ha a székleten / székletben szabad szemmel láthatóan vér található. ( pl. aranyeres vérzés ) Alkohol és aszpirin tartalmú gyógyszerek fogyasztását a mintavételt megelőző 2 napban lehetőleg mellőzni kell, mert ezek vérzést okozhatnak az emésztőtraktusban.

A fiolák száma általában 2 vagy 3, ennek megfelelően 2 vagy 3 egymást követő napon történjen a mintavétel.
A mintavevő fiolára a nevét a beteg szíveskedjen ráírni, valamint a mintavétel napját is.
A kupak lecsavarása után a mintavevő pálcát a széklet több, 3-4 területére beszúrjuk, ezután azt papírzsebkendővel letöröljük.
A vizsgálathoz elegendő az a minimális mennyiségű széklet, ami a mintavevő pálca rovátkáin rajta marad, ennél több nem szükséges !
Semmi esetre sem szabad a fiolát megtölteni széklettel, mert ebben az esetben a vizsgálatot nem tudjuk elvégezni, nem ad értékelhető eredményt.
A mintavevő pálcikát a fiolába visszahelyezzük, a kupakot rácsavarjuk.
A fiolában található folyadékot nem szabad kiönteni !
Mintavételt követően a fiolát hűtőben kell tárolni.
Az egymást követően vett mintákat össze kell gyűjteni és egyszerre eljuttatni a laboratóriumba.

A laboratórium leleteivel és konzultációjával támogatja a gyógyító orvost
– a diagnózis felállításában
– a differenciáldiagnosztikában
– a betegségek nyomon követésében
– a gyógyító beavatkozás eredményességének ellenőrzésében
– a betegségek megelőzésében
– a szűrésben
– az egészség megőrzésében.
Tevékenységünkben meghatározó a felkészült szakszemélyzet megléte. A laboratóriumban jelenleg 2 szakorvos, 1 szakorvos jelölt, 1 vegyészmérnök, 1 vegyész, 1 orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analítikus, 1 orvosi laboratóriumi technikai asszisztens, 5 szakasszisztens, 4 laboratóriumi asszisztens, 1 vegyésztechnikus, 2 általános ápoló / általános asszisztens, 3 segédasszisztens és 2 adminisztrátor dolgozik.
Műszerparkunk korszerű, számítógép által vezérelt automatákból áll, vonalkódos mintaazonosítással dolgozunk.
Kórházon belül a vizsgálatkéréseket elektronikusan kapjuk, és az eredményeket is elektronikus úton továbbítjuk.

Fő beküldőink a kórház fekvőbeteg osztályai, szakrendelései, ambulanciái, Békéscsabai és környékbeli háziorvosok, egyéb egészségügyi intézmények. Mintabeszállítás történik még környező településekről, (Mezőberény, Békési Rendelőintézet, Újkígyós, Telekgerendás) az Egészségügyi Gyermekotthonból, idős otthonokból, valamint postai úton is érkeznek vizsgálati anyagok.
Területről érkező mintákat munkanapokon 11 óráig veszünk át.
Figyelembe véve ellátási területünk megbetegedési viszonyait, a korszerű és ellenőrzött vizsgáló módszerek bevezetése a laboratórium egyik küldetése.
Vizsgálati palettánkat folyamatosan igyekszünk fejleszteni, bővíteni, a klinikusok által felmerült igényeknek megfelelően a közelmúltben bevezettük a TSH – receptor elleni antitest meghatározást, a Prokalcitonin vizsgálatot és a D – vitamin szint mérését.
Évente mintegy 2 millió vizsgálatot végzünk, a teljesség igénye nélkül :
Klinikai kémiai vizsgálatok
Vérszérumból meghatározunk anorganikus (szervetlen) alkotórészeket, (pl: nátrium, kálium, kalcium, vas, foszfor, magnézium) anyagcseretermékeket, (pl: bilirubin, karbamid, kreatinin, vércukor, húgysav, vérzsírok: össz. koleszterin,HDL-, LDL-koleszterin, triglicerid,) enzimaktivitást, (pl: amiláz, alkalikus foszfatáz, a máj működését jelző SGOT, SGPT, gamma-GT enzimek, cholinészteráz, savi foszfatáz, kreatin kináz) fehérjekomponenseket ( pl: összfehérje, albumin, immunglobulinok, C – reaktív protein )
Vérszérumból végzünk szerológiai vizsgálatokat. (pl : rheuma faktor kimutatása és mennyiségi meghatározása, AST, IM, SLE, Wassermann-reakció)
Haematológiai vizsgálatok
Alvadásban gátolt teljes vérből végezzük a vér alakos elemeinek mennyiségi és minőségi vizsgálatát : mennyiségi vérkép, (fehérvérsejtszám, hemoglobin, hematocrit, vörösvérsejt-, és thrombocytaszám) minőségi vérkép (a sejtes elemek mikroszkópos vizsgálata ), reticulocytaszám meghatározását.
Véralvadási vizsgálatok
Vérplazmából végezzük el, legnagyobb számban a Syncumart szedő kardiológiai gondozott betegek ellenőrzését szolgáló prothrombin idő mérését.
Vérszérumból hormonokat határozunk meg, pl: pajzsmirigyhormonok, női nemi hormonok, kortizol, ACTH, inzulin, C-peptid. Immunkémiai vizsgálati körünk egyre bővül, nemrég bevezetésre került a TSH-receptor elleni autoantitest és a prokalcitonin meghatározása.
Végzünk tumormarker meghatározást, pl. CEA, AFP, CA 19-9, PSA, CA-125, CA 15-3, Tireoglobulin ( TG ), kalcitonin, 5-hidroxi-indolecetsav ( 5-HIAA ) gyógyszerszint mérést (Digoxin, antiepilepticumok) allergológiai, ELISA technikával autoantitest vizsgálatokat, (autoimmun panel, anti-Gliadin IgA, szöveti transzglutamináz elleni antitest) a cukorbetegek ellenőrzésére szolgáló HbA1cmeghatározását.
A laboratóriumban végzett vizsgálatok nemcsak vérből történnek.
Vizsgálunk vizeletet, (általános vizeletvizsgálat – fehérje, genny, cukor, ubg., bilirubin kimutatása – vizelet üledék vizsgálat, terhességi próba, 24 órás gyűjtött vizeletből cukor, fehérje, mikroalbumin mennyiségi meghatározása stb ) liquort, (fehérje, cukor mennyiségi meghatározása, sejtszám, a sejtek mikroszkópos vizsgálata) székletet, ( vér kimutatása ) egyéb testnedveket. ( sperma, ízületi folyadék )
A laboratóriumi vizsgálati eredményeket több tényező befolyásolja.
Meghatározóak a preanalítika ( a vizsgálat előtti szakasz ) történései, így a beteg előkészítése , a vérvétel időpontja, a vizsgálati anyag szállítása stb …
A járóbeteg szakrendelésen a vérvétel 7.30 – 11.00 óráig történik, ( pénteki napon 7.30 – 10 ) 11 óra után betegeket nem tudunk fogadni, mivel ekkor már a minták feldolgozása, mérése történik, számítógépek által programozottan.
A napi járóbeteg forgalom mintegy 150 fő, a behívás sorszám alapján történik.
A zsúfoltság elkerülése érdekében a Kolozsvári úti és a Lencsési lakótelepi orvosi rendelőkben vérvételi hely működik, onnan a minták naponta beszállításra kerülnek.
Eredményt a kért vizsgálatoktól függően másnap tudunk adni.
(kivétel : Syncumart szedő betegek, sürgősséggel kért vizsgálatok)
Amennyiben a vizsgálatok összetétele olyan, hogy az eredmény csak néhány nap múlva készül el, erről a vérvételre érkezőt tájékoztatjuk.
(pl. allergia vizsgálat, autoimmun panel)
Ha a páciens felbélyegzett, megcímzett borítékot hoz magával, eredményét postázzuk.
A laboratóriumi leletnek kellő információt kell nyújtania a páciensek állapotáról.
Az eredmények értékelésénél fontos a páciensek nemére, életkorára vonatkozó referencia értékek ismerete.
A laboratóriumi tevékenység kölcsönös bizalom az orvos kollégák, illetve az általuk közvetített betegek és a laboratórium munkatársai között, mely arra irányul, hogy minél kevesebb kellemetlenséggel minél több információt és segítséget adjunk azoknak az embertársainknak, akik bármilyen ok miatt kényszerülnek igénybe venni „ szolgáltatásainkat “.

Minőségpolitikánk
A laboratóriumi tevékenység alapvető feltétele az alkalmazott módszerek megfelelőségének és megbízhatóságának ellenőrzése és igazolása.
A laboratórium rendszeresen részt vesz belső és külső minőségellenőrzési programokban, ami a megbízható, valid eredmények biztosítását szolgálja.
Belső minőségbiztosítás :
A kalibrálások rendje a minőségbiztosítási rendszerünkben szabályozott.
Naponta gyári belső kontrollokat használunk a metodikák ellenőrzésére. A kontroll értékeit a készülékeken kontrollkártya rögzíti, melynek folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével nemmegfelelőség esetén a szükséges intézkedéseket meghozzuk.
Külső minőségellenőrzés, külső jártassági vizsgálatok :
Meghatározott rendszerességgel, évente több alkalommal ( általában 2 havonta ) szervezett külső minőségellenőrzési programokban veszünk részt, ezek visszajelzéseit kiértékeljük.
A részvétel kiterjed azon vizsgálati területcsoportokra a melyeket a laboratórium rutinszerűen végez.
A beküldött eredmények kiértékelését követően az eredményekről grafikus és numerikus értékelést valamint részvételi igazolást és minőségi bizonyítványt kap a laboratórium.

A KÖZPONTI LABORATÓRIUM TÖRTÉNETE

Az 1864-ben alapított Békéscsabai kórháznak 1933-ig nem volt laboratóriuma. A laboratóriumi vizsgálatok fontosságát az 1919-ben belgyógyász főorvosnak kinevezett Dr. Becsey Oszkár vetette fel, mondván: „ korszerű belgyógyászati osztály diagnosztikai háttér nélkül nem képzelhető el. „
Az osztályán kialakított egy lehetőség szerint jól felszerelt „ kislaboratóriumot „ és az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket.
Ennek ellenére szükségesnek tartotta és kezdeményezte a kórház számára egy központi laboratórium és kórbonctani részleg létrehozását. (a korabeli szokás szerint ez a két szakma a legtöbb kórházban együtt került szervezésre) A kórházi bizottság 1933. április 3-án tartott ülésén úgy határozott, hogy elfogadja Dr. Feldmann Ignácz, ( a gyulai Állami Kórház nyugalmazott kórboncnok főorvosa ) ajánlatát, aki elvállalta, hogy a Békéscsabai kórházban saját eszközeivel laboratóriumot rendez be és a kórboncolásokat is elvégzi, fizetés nélkül, díjtalanul.
A kórházi bizottság „ mivel a kórháznak, de magának a városnak is nagy nyereséget jelentene eme laboratórium „ javasolja, hogy az első beruházás költségeire 2000 Pengőt szavazzon meg. Ugyanakkor bejelentik, hogy az úgynevezett Bogár – házat átalakítják, amelyből 3 szoba gondnoki szolgálati lakás, 2 szoba és előszoba pedig a laboratórium céljait fogja szolgálni.
Ez a ház a Gyulai úton, a mai Véradó Állomás helyén állt, itt jött létre a kórház első laboratóriuma. ( a boncterem külön épületben került elhelyezésre ) Dr. Feldmann Ignácz, nemzetközi viszonylatban is elismert tudós, tanár, kutató volt az első főorvos, akinek személye körül később több bonyodalom is támadt. Már az 1933. július 7-én tartott kórházi bizottsági ülésen írt jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy hírlapi cikkben megtámadták, mert „ az amúgy is sok állás nélküli fiatal orvosok elől veszi el a kenyeret, nyugdíjas orvos létére „ .

A bizottság megállapította, hogy ez nem áll, mert egyrészt Dr. Feldmann főorvos munkáját díjtalanul végzi, másrészt erre a – már abban az időben is – „ hiány-szakmára ” fiatal orvos egyáltalán nem jelentkezik.
Az 1937. július 5-i jegyzőkönyvben olvasható, hogy a szegedi Orvosi Kamara megkereste a kórház igazgatóját, mert „ az orvosi etika szerint Dr. Feldmann Ignácz főorvos ingyenesen munkát nem vállalhat, ezért így további működéséhez nem járul hozzá „ .
Erre a kórházi bizottság a megtakarítások terhére számára évi 500 Pengő tiszteletdíjat állapított meg, ami mintegy havi 45 Pengő fizetésnek felelt meg. ( összehasonlításul akkoriban egy kórházi hivatalsegéd fizetése havi 120 Pengő körül volt )
A laboratórium és kórbonctani osztály Dr. Feldmann főorvos vezetésével kiválóan működött ( a főorvos úr a kornak megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat – vér és vizelet kémiai, szerológiai – pl. Widal-, Wassermann-reakció -, bakteriológiai magas szinten végezte, emellett kórboncolt és kórszövettani vizsgálatokat is végzett ) 1944 május 6-ig, amikor a kórházi bizottság kimondta, hogy a főorvos tovább nem dolgozhat, ( a „ zsidó törvények „ végrehajtása miatt ) és ezért a városi közgyűlésnek javaslatot kell tenni a laboratóriumi állás megszervezésére. Ettől kezdve a laboratórium tovább nem működött, szakember hiányában.
A vizsgálati anyagokat kétszer hetenként a gyulai kórház laboratóriumába küldték át, körülményes és költséges módon. ( egy küldönc, hátizsákban, kerékpáron szállította azokat )
Dr. Feldmann Ignáczot 1944 májusában elhurcolták, s e kiváló ember és tudós Auschwitzban lelte halálát.
Békéscsaba felszabadítása után a kórházi épületek katonai célokat szolgáltak 1945 novemberéig. Ekkor azokat kórházi célokra visszaadták, így a laboratórium elhelyezésére szolgáló Bogár-házat is. Dr. Becsey Oszkár továbbra is szorgalmazta a laboratórium működtetését, így Dr. Budiczky János mb. igazgató főorvos 1945 decemberében felvette a kapcsolatot Dr. Sonkoly Kálmánnal, a szegedi Orvostudományi Egyetem általános kórtani és kórélettani, bakteriológiai intézetének tanársegédével, ő kapott megbízást a laboratórium újraindítására. 1946 januárjában a régi helyén elkezdődhetett a laboratórium újjászervezése.
Ebben az időben két üres szobából, egy előszobából, egy Reichert mikroszkópból, egy fagyasztó mikrotomból és néhány üres, poros üvegből állt a „ berendezés „ .
A legszükségesebb felszerelést (műszerek, üvegáru, vegyszerek) a Nemzetközi Vöröskereszt svájci adományaiból és a szegedi egyetemi intézetek segítőkész támogatásából sikerült biztosítani, többnyire személyes ismeretség révén.Voltak olyan műszerek, amelyeket saját kezűleg „ barkácsolva „ készítettek.
A személyzet ebben az időben a főorvoson kívül egy nyolc általánost végzett, szakképzetlen segédasszisztensből és egy ugyancsak szakképzetlen boncsegédből állt.

A kedvezőtlen feltételek ellenére 1946-ban már nemcsak a kórház legszükségesebb laboratóriumi vizsgálatait, hanem az OTI biztosított járóbetegei részére is végeztek vizsgálatokat.
A laboratórium feladatköre és igénybevétele lassan bővült, a nagyon szűkös hely, a szakképzett asszisztensek hiánya gátolta a fejlődést.
Nagy változást jelentett, hogy az egészségügyi minisztérium döntése alapján a laboratórium 1952-ben OKI körzeti laboratóriumi funkciót kapott, amelynek folytán területi közegészségügyi és járványügyi laboratóriumi vizsgálatokat is kellett végeznie.
Ezért a régi „ Szegényház „ egyik felében, az épületet 250 000 Ft költséggel átalakítva kedvezőbb elhelyezéshez jutott, és 100 000 Ft összegben új, korszerű műszereket is kapott.
A létszám is bővült, 3 orvossal és 5 asszisztenssel.
A Semmelweis Egészségügyi Szakiskola keretén belül elindult a laboratóriumi asszisztensi munka melletti képzés, a laboratóriumban a megye számára képeztek asszisztenseket hosszú éveken keresztül, 117 labor asszisztens szerzett oklevelet, a szakorvos képzés során 10 laboratóriumi szakorvost és 3 klinikai kémiai szakgyógyszerészt képeztek ki.
Több asszisztens klinikai kémiai illetve mikrobiológiai képesítést nyert.
További fejlődést jelentett, amikor 1955-ben a laboratórium kapta a megbízást, hogy a Békés Megyei KÖJÁL laboratóriumi feladatait ( település-, élelmezés-, munkaegészségügyi vizsgálatok ) is lássák el.
Mindezt az új KÖJÁL székház felépítéséig ( 1977 ) végezték. Ezután a KÖJÁL laboratórium által elfoglalt terület is a kórházi laboratórium rendelkezésére állt, így megtörtént a belső átrendezéssel járó felújítás, ami megszüntette az addigi zsúfoltságot és lehetővé vált klinikai mikrobiológiai részleg és szociális helyiségek kialakítása is.
1954-ben a kórboncolási feladatokat a laboratóriumról leválasztották és önálló kórbonctani – kórszövettani osztály kialakítását kezdték meg.
1970-ben a rendelőintézet bővítésével sikerült a járóbeteg ellátásra, a szakorvosi rendelők laboratóriumi igényeinek gyors kielégítésére a rendelőintézetben is egy laboratóriumi szakrendelést kialakítani. 1976-ban a Központi laboratórium szakmai irányítása alatt működik a rendelőintézeti, a József Attila lakótelepi laboratórium valamint a kórházi „ osztályos kislaborok „ 1-1 asszisztenssel.
Megtörtént az ügyeleti szolgálat megszervezése, így a laboratóriumi ellátás „ non stop ” biztosítottá vált. 1993 január 27-én került sor a nagy kórházi beruházás keretén belül elsőként az új, korszerű, automatizált központi laboratórium üzembe helyezésére.
E januári nap hozta meg számunkra és szolgáltatásunk igénylői ( a kórház és vonzáskörzete, mintegy 160 000 fő ) részére azt a szakmai szintet, amely már az európai követelményrendszernek felelt meg.
Ezt bizonyítandó, a laboratórium a hazai minőség-ellenőrzés mellett a brit és német klinikai laboratóriumok minőségellenőrző rendszerébe is bekapcsolódott, jó eredményekkel.

A laboratóriumi technológia korszerű eszközállománya biztonságossá és ellenőrizhetővé tette a vizsgálatokat. Ellenőrzés persze addig is történt, de így a szubjektum szerepe minimálisra csökkent, az objektivitás került döntően túlsúlyba.
Bevezetésre került a zárt vérvételi technika, mely egyaránt biztonságot nyújt a beteg és a dolgozók számára is.
Az új eszközök birtokában, helyben végezhetővé váltak olyan vizsgálatok, (pajzsmirigy-hormon vizsgálatok, gyógyszerszintek mérése) melyek miatt korábban esetenként több száz kilométert kellett utazni vagy a mintát szállítani, mert azokat csak regionális szinten, vagy a legközelebbi egyetemi városban végezték.
Az új rendszer működtetése törvényszerűen növelte a vizsgálatok számát, de ez természetes folyamat, hiszen az első mintavételnél annyi információt kell kapnia az orvosnak, hogy a továbblépéshez lehetőleg ne kelljen ismételtetni a procedúrát elölről.
Ennek következtében viszont rövidül a kivizsgálásra fordított idő.
Dr. Sonkoly Kálmán 1986-ban , több mint 40 éves kitartó, szorgalmas, odaadó munka után nyugállományba vonult, ezt követően a laboratóriumot Tóth József főgyógyszerész, klinikai laboratóriumi szakgyógyszerész vezette 1998-ig. Őt Dr. Rácz László követte, majd nyugállományba vonulása után, 2006 július 1-től Dr. Szabó Bernadett kapott vezetői megbízást.