A Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház
II.sz. Belgyógyászati Osztály – Kardiológia
honlapja

 

 

A Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház II. sz. Belgyógyászat – Kardiológiai Osztálya 1967-ben vált külön az addig egységes belgyógyászatból. Az általános belgyógyászati feladatok mellett az osztály a szakmai profilok közül a kardiovaszkuláris betegségek ellátása irányába specializálódott. Felismerve a kardiovaszkuláris betegségek nagy népegészségügyi jelentőségét az osztály működésének alapjait Dr. Deli László c. egyetemi docens rakta le, melyben jelentős segítséget nyújtott Sándor Pálné, Elíz főnővér, aki – 16 évvel nyugállományba vonulása után – megkapta a kórház és a Tessedik Sámuel Főiskola “Diploma Honoris” elismerését. 1998-tól dr. Katona András irányította az osztályt, 2018 január 1 óta dr. Márk László az osztályvezető.

Az elmúlt évtizedek alatt osztályunkon a betegfelvételek száma közel megkétszereződött, most évente kb. 2000 zömmel kardiovaszkuláris betegségben szenvedő beteget ápolunk és gyógykezelünk. Nagyon fontos feladatunk, hogy a mai, teljesítményorientált világ kihívásait teljesítve még annak is megteremtsük a lehetőségét, hogy betegeink otthon érezzék magukat osztályunkon. Ennek érdekében felvételükkor megismertetjük velük az osztály sajátosságait és igyekszünk mindenkivel megtalálni azt a hangnemet, ami lehetővé teszi, hogy a későbbiekben nagyon komoly vizsgálatokról, tervezett beavatkozásokról, esetleg műtétekről gátlások nélkül beszélgethessünk.
A kardiovaszkuláris betegségek a megbetegedések és a halálozás okainak több mint felét adják. Ezen belül kiemelt szerepe van a szívizom vérellátását biztosító koszorúerek változatos formában megjelenő betegségformáinak. Természetesen a leghatékonyabb az érelmeszesedés megelőzése lenne, melynek legnagyobb lehetősége az erre rizikót jelentő állapotok (magasvérnyomás-betegség, emelkedett koleszterinszint a vérben, cukorbetegség, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód stb.) előfordulásának csökkentése. Nyilvánvaló, hogy az elsődleges prevenció elsősorban nem az aktív kórházi osztályok feladata, de az ebben való részvétel mindannyiunk közös kötelessége. Sajnos legtöbbször már csak másodlagos megelőzésre nyílik lehetőségünk, hiszen osztályunkra leginkább olyan betegek érkeznek, akik már elszenvedték valamelyik szerv akut vagy krónikus verőeres betegségének heveny rosszabbodását (szív, agy, végtagok). A közel 50 éve üzemelő Koronária Őrzőben folyik az akut koronáriaszindrómás betegségekben (elsősorban szívizominfarktus) valamint súlyos szívelégtelenségben, illetve a ritmuszavarban szenvedő betegek gyógykezelése. (A szívinfarktusos betegek kezelésével szerzett tapasztalatainkról a Cardiologia Hungarica hasábjain számoltunk be ’A „karosszéktől” a szívkatéteres laboratóriumig’ alcímű díjnyertes cikkünkben.)

Az elmúlt évtizedek során számos új módszert vezettünk be és átéltük azokat a korszakváltásokat, melyek során fél évszázad alatt az infarktusos betegek kórházi halálozása egynegyedére csökkent. Nagyon jelentős lépés volt az infarktusos betegellátásban a Szegedi Kardiológiai Központtal kiváló kapcsolatot fenntartó szívkatéteres labor, az Invazív Kardiológiai Részleg 2013-ban történt indulása. Rövid távú célunk a koronária CT vizsgálatok számának növelése.

A hazai és nemzetközi irodalomból ismert szakmai irányelveknek megfelelően kialakított szakmai protokollok szerint folyik osztályunkon a betegek ellátása. A minőségbiztosítás érdekében gyakran átdolgozzuk, aktualizáljuk a diagnosztikus és terápiás útmutatóinkat. Fontosnak tartjuk tevékenységünk önkontrollját, melynek során egy-egy időszakban a fontos tevékenységeinket előre meghatározott jellemzők alapján áttekintjük, és a megfigyeléseink alapján a szakmai gyakorlatunkat módosítjuk. Így került sor a krónikus antikoaguláns kezelésben részesülő, valamint a gyakori ritmuszavart jelentő pitvarfibrillációban szenvedő betegekkel kapcsolatos kérdések revíziójára. Eredményeinkről országos fórumokon is beszámoltunk.
Osztályunkon és a kórház diagnosztikus munkahelyein (CT, MRI vizsgálat, érfestéses radiológiai vizsgálatok, szívizom izotóp vizsgálatok, igényes kémiai és hematológiai laboratóriumi vizsgálatok) a nem-invazív kardiológia szinte valamennyi diagnosztikus lehetősége adott. Különösen büszkék vagyunk a csúcstechnológiát jelentő ultrahangos szívvizsgáló készülékünkre, mellyel évente 6-7 ezer vizsgálat történik. A műszeres vizsgáló módszerek elsajátítása fontos feladata orvosainknak és az őket segítő szakdolgozóinknak. 

A kardiológiai ellátás művelése mellett kiemelendő, hogy két kollégánk angiológiai szakvizsgát is szerzett, amely lehetővé teszi az artériás és vénás érbetegségben szenvedő betegek magasabb szintű ellátását is. A még nem szakorvos kollégáink érdeklődőek, kardiológiai képzésük mellett egyre több speciális részfeladatot képesek ellátni a szívbetegeinkkel kapcsolatban is.
Osztályunkhoz több ambuláns beteget ellátó szakrendelés is tartozik. A nagyforgalmú EKG-szakrendelésen terheléses EKG végzése is lehetséges. A Kardiológiai Szakrendelésen a betegek fogadása a hét minden munkanapján, előjegyzés alapján történik. Tervezzük profilírozott szakrendelésnapok létrehozását (szekunder prevenció, szívelégtelenség, koronária intervenció utáni betegek, műbillentyűs betegek stb.).
Osztályunkon három ambulancia működik. Itt végezzük a betegek 24 órás EKG- és vérnyomás-monitorozását, terheléses EKG vizsgálatait és a már említett ultrahangos-szívvizsgálatokat (nyelőcsövön át történő, illetve terheléses ultrahangos vizsgálatot is). Egyre több járóbeteget vizsgálunk érbetegsége miatt, mely kapcsán ultrahangos nyaki verőér vizsgálatra is lehetőség van.
Osztályunk évtizedek óta fontos feladatának tekinti az ott dolgozók továbbképzése mellett a különböző szintű oktatásban (egészségügyi szakiskola, munka melletti nővérképzés, felnőtt szakápolók, illetve mentősök képzése) való aktív részvételt. Az elmúlt években az osztály jelentős szerepet vállalt a Gál Ferenc Egyetem Gyulán működő Egészség- és Szociális Tudományi Karának egészségügyi főiskola diplomás ápoló képzésében.
Az osztály munkájának alapvető és meghatározó részét képezik az orvosokkal együttműködő szakdolgozóink, gyógytornászunk, ápolási asszisztenseink, adminisztrátoraink, beteghordóink és a központi takarító személyzet nálunk dolgozó tagjai. Munkájuk nélkülözhetetlen a betegellátásban. A megfelelő szakmai munka jól körülírt tevékenység, a szabályok betartása a beteg érdekeinek megfelelően kötelességünk. Emellett azonban a nem egészséges ember ápolása – melyet annak tisztelete és szeretete nélkül nem lehet teljessé tenni – határozza meg azt, hogy a beteg és hozzátartozói mennyire lesznek elégedettek az egészségügyi szolgáltatással, vagyis velünk az osztállyal. Arra törekszünk, hogy minden munkatársunk átérezze a saját felelősségét a mindennapi tevékenysége során, ami nélkül a ránk bízott betegek komplex ellátása lehetetlen.
Osztályunk létrehozta a “Szívdobbanás” a Gyulai Kardiológiai Osztályért alapítványt, melynek célja az osztály diagnosztikai és gyógyító tevékenységének fejlesztése, a munkakörülmények javítása és a munkatársak továbbképzésének segítése.

A gyógyító tevékenység mellett a kardiológiai osztályon tudományos tevékenység is folyik. Igyekszünk a mindennapi gyógyító tevékenységhez szorosan kapcsolódó néhány területen saját ötletek és gondolatok alapján vizsgálatokat végezni és ezek eredményeit kongresszusokon is bemutatni, illetve hazai és külföldi orvosi szaklapokban publikálni. Ezen kívül megpróbáljuk saját gyógyítási tapasztalatainkat összefoglalni és belőlük olyan tanulságokat levonni, melyek a mi munkák elősegítése mellett más kollégák érdeklődésére is számíthatnak. Munkáink végső célja mindig a beteg emberekkel kapcsolatos tevékenységünk minőségének emelése.
Több vizsgálatunk célja a kórházba került szívizom-infarktusos betegek ellátásának tanulmányozása. 

Ma már jól ismert tény, hogy a szív ereinek elmeszesesedését a rizikófaktorok jelenléte nagymértékben elősegíti. Megyénkben végzett szűrővizsgálatok eredményeit országos adatokkal összehasonlítva azt állapítottuk meg, hogy a megyénkben is, az országos átlagnak teljes mértékben megfelelően, kedvezőtlen a rizikófaktorok előfordulási aránya. Nemzetközi adatokkal történő összevetés azt az eredményt hozta, hogy az egyes személyek egyéni veszélyeztetettségének megfelelő csökkentése mellett társadalmi méretekben a táplálkozási és dohányzási szokások megváltoztatására kellene az elsődleges hangsúlyt fektetni.
A szívizomelhaláson vagy koszorúér beavatkozáson átesett betegeink tartósan szedett otthoni gyógyszeres kezelését néhány évenként történő elemzésével, még a korábbi időszakban megállapítottuk, hogy a négy, a betegek túlélését bizonyítottan javító gyógyszer (a béta-blokkoló, a vérlemezke gátló, az ACE-gátló és a koleszterinszintet csökkentő szerek) közül a statinok adása ugyan az országos átlagnak megfelelő, de az utóbbi gyógyszercsoport alkalmazási gyakoriságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően növelni kellene.
A legszerencsésebb az volna, ha senki sem szenvedne egyik olyan betegségben sem, melynek hátterében a közös folyamat, a verőerek elmeszedése áll. Az elsődleges megelőző folyamat erre irányul. Ha valakinek viszont már volt valamilyen éreseménye (szívizominfarktus, agyi infarktus, alsóvégtagi érszűkület) akkor úgynevezett másodlagos prevenciót kell nagyon következetesen alkalmazni. Ennek célja, hogy egy újabb eseményt megelőzzünk, ezért az utóbbi időben a legnagyobb hangsúlyt arra fektetjük, hogy betegeink gyógyszerszedési együttműködését javítsuk. Keressük annak lehetőségeit, hogy akár a másodlagos prevencióban, akár a még nem ismert érbetegek elsődleges megelőzésében javítsuk a köztudatban mostohán kezelt lipidcsökkentés presztizsét.

 

 

Dr. med. habil. Márk László PhD.
osztályvezető főorvos

 

Krammerné Barabás Enikő
osztályvezető főnővér

 

Cím: II. sz. Belgyógyászati Osztály – Kardiológia, Gyula 5701, Pf.: 46
Telefon: 66/ 526-526, 526611.
Fax: 66/ 526-543