ÚJ SZEMLÉLETŰ INFEKTOLÓGIA A XXI. SZÁZAD ELEJÉN
A beteg ember komplex gyógyítása különösen fontos napjainkban, amikor a specializálódások világát éljük.
  Mint minden más orvosi szakterület, a fertőzőbeteg-ellátás is igen nagy változásokon ment keresztül az idők során. Száz évvel ezelőtt a fő feladat a fertőző betegek elkülönítése volt a járványok kialakulásának megakadályozása céljából. A gyógyítás ekkor főként tüneti kezelést jelentett, ami lázcsillapításból, folyadékpótlásból és ápolásból állt.
A legnagyobb fejlődést az antibiotikumok felfedezése jelentette, mert ezzel lehetőség nyílt kóroki kezelésre, azaz a fertőzéseket okozó baktériumokat gyógyszerrel el lehetett pusztítani. Az új és újabb antibiotikumok előállítása azzal kecsegtetett, hogy a fertőző betegségek gyógyítása teljesen megoldódik, sőt egyesek fejében a fertőző osztályok bezárásnak gondolata, terve is megszületett.
A természet rendszabályozása viszont ezúttal sem lett teljes. A baktériumok alkalmazkodtak és számtalan esetben ellenállókká váltak a rendelkezésünkre álló antibiotikumokkal szemben. Jelenleg egy versenyszerű küzdelem zajlik a gyógyszerkutatás és a kórokozók közt. A mikroorganizmusok gyógyszerekkel szembeni ellenálló tulajdonság kialakításával javítanak pozíciójukon, a gyógyszergyárak pedig új antibiotikumok kifejlesztésével faragnak le a hátrányukból. A mikroorganizmusok egy lépéssel még mindig előbb tartanak. A fertőző szakmának újabb nagy lökést az AIDS felbukkanása és az ehhez társuló kutatások adták. Ennek az az oka, hogy a károsodott immunitású AIDS betegekben könnyebben tanulmányozhatóvá vált sok fertőző vagy jelentéktelennek tartott kórokozó, illetve betegség lefolyása. A napjainkban zajló SARS (súlyos heveny légzési tünetegyüttes) járvány, mely világgazdaságot befolyásoló tényezővé vált, jelzi, hogy a kórokozók továbbra sem adták fel a harcot, az emberiségnek pedig számolnia kell új, ismeretlen kórokozók felbukkanásával, ezek gyógyításával és megelőzésével.
   A fertőzőbetegek gyógykezelése a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban az intézmény megalapítása óta folyamatos. Gyulán már 1890-ben fertőző osztályt építettek, ami 32 beteg elkülönítésére és gyógykezelésére szolgált. 1911-ben új “fertőző” épület felépítése vált szükségessé, amelyben a II. világháború idejéig kezeltek fertőzőbetegeket. Ezt követően az osztály (a zsúfoltság miatt) a régi – az 1890-ben épült – épületbe költözött vissza.
Egy szakmai dolgozatból tudjuk, hogy az 1890-es évek elején a hastífusz kezelésekor savat, sósavas kinint és ópiátokat alkalmaztak, a lázat pedig jégtömlőkkel, lemosásokkal és vizes lepedők segítségével csökkentették. Hol vagyunk már ettől?! Az orvosi feladatokat a belgyógyászati osztály orvosi végezték, mivel a fertőző osztály a belgyógyászati osztályok részlegeként működött.
Az osztály 1969-ben lett önálló; első osztályvezető főorvosa 1993-ig, haláláig, dr. Pluhár János volt. 1993-tól 1996-ig Dr. Ferdinandy Kond címzetes egyetemi docens látta el a vezetői teendőket. 1996-tól dr. Bányai Tivadar vezeti az osztályt.
Az 110 éves épület adta lehetőségeket már rég kinőttük, ezért egy új épület szükségessége merült fel. 2001. október 3-án adták át az 50 ágyas, teljesen új, kétszintes pavilont, amely napjaink követelményeinek teljes mértékben megfelel. Tervezésekor figyelembe vették a fertőzőbeteg-ellátással kapcsolatos igényeket és feltételeket. A kórtermek 2 és 3 ágyasak, kórtermenként külön fürdőszoba és WC áll a betegek rendelkezésre. Minden kórteremben betegenként külön-külön központi oxigén-, központi szívó- és sűrített levegőelvezetés található. Valamennyi ágynál nővérhívó, és a betegek részére telefon működik. A beteglátogatás, szükség esetén, teljes mértékben elkülöníthető és szabályozható, mivel az épület külső körfolyosóval rendelkezik. Az épület minden szükséges felszereléssel, műszerrel el van látva. Európai szintű körülményeket talál beteg, látogató, szakmai vendég.
A modern épület lehetővé tette az új szemléletű infektológia kialakítását. Ez egyrészt az épületet körülvevő, jelkép – értékű “kerítés” lebontását, a beteglátogatás lehetőségét, a hosszú kórházi kezelések lerövidítését, azaz a beteg szabadságérzetét és lelki közérzetét javító változásokat jelentette; másrészt az új osztályvezetés a fiatalos lendületű munkatársakkal együtt bevezette a modern fertőzőbeteg-ellátás diagnosztikáját, az új tudományos gyógyító eredmények alkalmazását és bővítette az addigi fertőző osztály profilját.
  Osztályunk fő tevékenysége a fertőző betegek kivizsgálása és kezelése. Ez főként gyomor-, bélrendszeri-, légúti (hörghurut, tüdőgyulladás) fertőzések, agyvelőgyulladások, agyhártyagyulladások és májgyulladások ellátását jelenti. Ezek mellett természetesen egyéb más, ritkábban előforduló betegségek is felbukkannak, mint nyúlpestis (tularaemia), vérmérgezés (sepsis), ismeretlen eredetű lázas megbetegedések, stb.
A bevezetőben említett mikroorganizmus-ellenállóképesség (rezisztencia) kialakulása miatt egyre nagyobb szakértelmet kíván az antibiotikumok kiválasztása és alkalmazása. Ez szakterületünk részévé vált.A megfelelő antibiotikum kiválasztásához munkatársaink segítséget nyújtanak a háziorvosoknak és a többi kórházi osztálynak is. Természetesen fel vagyunk készülve, elméleti ismeretekkel és megfelelő eszközökkel, esetlegesen vidékünkön SARS betegség megjelenésére, a beteg vizsgálatára, kezelésére és elkülönítésére is.
Sárgaság miatt sok, nem májgyulladásos beteg is az osztályunkra kerül, akiknek a kivizsgálása során jelentős tapasztalatra tettünk szert, ezért májbetegségek kivizsgálását és kezelését is végezzük. Kiemelném ezek közül a B és C típusú idült májgyulladásokat (hepatitis B és C), mely betegségek a napjainkban alkalmazott kezeléssel egyre nagyobb arányban gyógyíthatók. Sajnos egyes előrehaladott májbetegségekben, májzsugorodásokban szenvedő betegeken csak a májátültetés (transzplantáció) segít, így az erre a sorsra jutott betegek transzplantációra való felkészítését is elvégezzük. Néhány hete egy fiatal betegünk sikeres májátültetésen esett át.
A harmadik tevékenységünk az immunológiai eredetű betegségek ellátása. Ez különösen fontos terület, hiszen – az allergológiát leszámítva – immunológiai betegségekkel rajtunk kívül Békés megye egyetlen kórházának egyetlen osztálya sem foglalkozik. Korábban minden immunológiai betegnek Debrecenbe vagy Szegedre kellett járnia; újabban a betegek egy része osztályunkat választja.
A fertőző betegek egy részét járvány kialakulása és megelőzése céljából el kell különíteni, ezért más belgyógyászati betegségek gyógyítását is el kell végezzük, hiszen a betegségek gyakran társulnak.
Osztályunk orvosai ötféle szakképesítést képviselnek (belgyógyászat, infektológia, immunológiai, endokrinológia és diabetológia); ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a beteg egészének gyógyítására. Ez különösen fontos napjainkban, amikor a specializálódások világát éljük, a beteg egészére pedig egyre kevesebben tudnak szakmai szemmel tekinteni.
  A szakmai ismeretek bővítéséhez nélkülözhetetlen a bel- és külföldi kongresszusokon való részvétel, ami kórházi körülmények közt elvégezhető klinikai jellegű tudományos munkával is jár. Ezek közül kiemelendő, hogy a “macskakarmolási betegség”-et illetően osztályunk rendelkezik a legnagyobb anyaggal és tapasztalattal. Magyarországon, és tudományos szempontból jelentős a nyúlpestis (tularaemia) gyógyításával szerzett tapasztalatunk is. A múlt évben Kanadában mutattuk be nagy betegszámon észlelt, tüdőt érintő nyúlpestis-eseteinket.
Az osztályos munka mellett, ambulanciánkon járóbetegek vizsgálatát is végezzük. Ez a tevékenység, fő profilunknak megfelelően, elsősorban fertőző-, máj- és immunológiai betegségekre irányul.
  Mind az orvosok, mind a nővérek tisztában vannak azzal, hogy sikertelenné, keserűvé válik az orvosi gyógyítás, ha nem társul hozzá gondos, szakképzett ápolás és kedves emberi hang. A gyógyuló, elégedett betegek tekintete nap mint nap erőt ad, elfeledteti a fáradtságot és értelmet ad munkánknak. Az országos nővérhiány ellenére a nélkülözhetetlen, gyakran az orvosi munkánál is fontosabb ápolást kellő számú, nagy tapasztalattal és együtt érző készséggel rendelkező nővér végzi kiváló szakmai képesítéssel. Egyetemi végzettségű főnővéri irányítás mellett 3 fő főiskolai, 6 fő E kategóriás, 5 fő szakápoló, 1 fő ápolási asszisztens és 2 fő segédápoló dolgozik. Az egyre inkább számítástechnikai alapú adminisztrációt, a kórházon belüli vizsgálatok igénylését, összegzését két nagyszerű adminisztrátor végzi, akik a munkatársaikat is segítik a számítógép használatában. A nap mint nap elrendelt vizsgálatok és konzíliumok lebonyolításáért két udvarias, szorgalmas beteghordó felelős.
  Az osztály jellegéből adódóan nagy figyelmet szentelünk a tisztaságnak, a gyógyítási és ápolási eszközök szabályszerű használatának. Ez azért is fontos, hogy megóvjuk a betegeket és a személyzetet az esetleges kórházi fertőzésektől. Természetesen munkatársaink be vannak oltva a veszélyes fertőzőbetegségek ellen és a védőoltások felvételére biztatjuk az egészséges és beteg embereket is, ha ez szükségessé válik. Ne feledjük, hogy a legjobb gyógyítás a megelőzés, ezek közül is a védőoltás. Kijelenthetjük azt, hogy a fertőző osztályra kerülő beteg nincs nagyobb fertőzésveszélynek kitéve, mint más kórházi osztályon, sőt a korszerű körülmények és a gyógyító személyzet felkészültsége következtében ennek kisebb a valószínűsége.
  A szemléletváltás következtében szép környezetben, rövidebb idő alatt, gazdaságosabban, eredményesebben gyógyítjuk betegeinket.
dr. Bányai Tivadar
osztályvezető főorvos