A gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Hospice Osztályáról
  A haldoklók fizikai, pszichés, spirituális és szociális gondozásával foglalkozó hospice mozgalmat dr. Cecily Saunders angol szociális gondozóból lett orvosnő indította el 1967-ben; később tevékenységéért lovagi címet („Dame”) kapott. Ekkor nyitotta meg a St. Christopher` s Hospice-t Londonban. Ez volt az első olyan intézmény, amelyben a fájda-lomcsillapítás és tünetek kezelésének módját a beteg és családtagjai bevonásával szervez-ték meg.
  A hospice szellemiség lényege: a haldoklóval való együttélés, bevonása az adott közösség életébe, olyan környezet biztosítása, ahol a megmaradt szellemi és fizikai képességeit használni, élvezni tudja. A hospice szellemiség a meghalást az élet részének tekinti, olyan folyamatnak, amelyet sem megrövidíteni, sem mesterségesen meghosszabbítani nem szabad. Más szavakkal: a hospice ellátás célja a lehető legjobb életminőség megőrzése a halálig.
  A hospice ellátás alapelvei:

  1. Jog a természetes halálhoz.
  2. A haldokló betegek szeretetteljes testi-lelki ápolása, gondozása, szenvedéseinek és magányának oldása.
  3. A „dühödt gyógyítani akarás” és az eutanázia elutasítása.
  4. A fájdalom csillapítása,- fájdalommentesség- oly módon, hogy a beteg tudata tiszta maradjon.
  5. A haldokló betegek életük befejező szakaszát testi-lelki erejük lehető legnagyobb birtokában, számukra optimális körülmények között töltsék (életminőség, pszichológiai támogatás, lelki gondozás).
  6. Segítségnyújtás a családtagoknak a betegség ideje alatt és a gyászolás folyamán.
  7. Mindehhez speciális intézmények és speciális gondozó team-ek létrehozása.
  A haldokló beteg chartája:

  1. Jogom van, hogy élő, érző emberi lényként kezeljenek a halálomig.
  2. Jogom van mindvégig megőrizni a reményt.
  3. Jogom van, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt.
  4. Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom előtt a magam módján.
  5. Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben.
  6. Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani.
  7. Jogom van, hogy ne haljak meg egyedül.
  8. Jogom van, hogy ne legyenek fájdalmaim.
  9. Jogom van, hogy őszinte választ kapjak a kérdéseimre.
  10. Jogom van, hogy ne vezessenek félre.
  11. Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak joga van segítséget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat.
  12. Jogom van békében és méltóságban meghalni.
  13. Jogom van, hogy megőrizzem az egyéniségemet és hogy ne ítéljenek el, ha a döntéseim nem egyeznek mások meggyőződésével.
  14. Jogom van, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám.
  15. Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak a testemmel a halálom után.
  16. Jogom van, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak abban, amikor szemben állok a halállal.

  (Southwestern Michigan Inservice Education Council, 1975.)
  A hospice nem egyszerű ápolási intézmény, nem utókezelő, és különösen nem „elfekvő”. Itt nem a szó klasszikus értelmében vett „gyógyítás” folyik, azaz nem az élet mesterséges meghosszabbításán fáradoznak, hanem olyan otthon, ahol az emberek lelkével, emberi méltóságával is törődnek. Szeretettel, megértéssel segítik a haldoklót abban, hogy egészen haláluk pillanatáig teljes életet élhessenek.
A családtagok – gyerekek is – bármikor bejöhetnek látogatóba, de lehetséges a család és a barátok aktív részvétele az ellátásban is. Igazi meleg családi környezet valósulhat meg. Az osztály berendezésében is az otthoniasságra törekszünk. A hospice-on a „házirendet” maguk a betegek alakítják ki. A betegeknek a hospice a fájdalomcsillapítás és palliatív terá-pia révén biztosítja az állapotuknak megfelelő személyes életvitel folytatását.
A palliatív gondozás aktív, összetett gondozási forma azon betegek számára, akik súlyos, előrehaladott gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, illetve terminális állapotban vannak. A palliatív gondozás során elsődlegesen fontos a fájdalom és egyéb tünetek enyhíté-se, valamint a pszichológiai, szociális és spirituális problémák figyelembe vétele.
  A hospice ellátás formái:

  1. Bentfekvő részlegek: hospice anyaház, hospice palliatív részleg;
  2. Hospice házi gondozás;
  3. Átmeneti szervezeti formák: ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport (mobil team), nappali kórház és gyász-csoport.
  A magyarországi hospice mozgalom:
  Az első magyar kezdeményezés dr. Polcz Alaine pszichológus, tanatológus nevéhez fű-ződik, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozásával (1991. április 29.). Sajnos munkásságával hosszabb ideig egyedül maradt, mivel a meghalás és annak körülményei tabu témá-nak számítottak (és több helyen vagy több emberben ma is annak minősülnek).
Elvben 1991 óta létezik a terminális állapotban lévő – elsősorban daganatos – betegeket ellátó hospice rendszer Magyarországon, de csak az utóbbi években teremtődött meg a feltétele annak, hogy lehetővé váljon a hospice integrálása az egészségügyi ellátórendszerbe, ezáltal megvalósulhasson az európai szintű palliatív ellátás. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy az Egészségügyi Törvényben már szerepel a hospice, valamint a házi szakápolási rendelet hatályos formájában is megjelenítik a hospice-t, mint az ellátás speciális formáját. Már évek óta folyik a szakemberek ilyen irányú képzése Magyaországon.
1994-től, a hospice egészségügyi rendszerbe való integrálásának kimondásával, ugrásszerűen megnőtt a hospice palliatív részleget vagy házi gondozó csoportot létrehozó szervezetek száma. A Soros Alapítvány, az önkormányzatok, valamint a szakminisztérium is többször írt ki pályázatot új részlegek kialakítására, illetve munkájuk támogatására. 1995. március 25-én 19 szervezet határozta el egy országos egyesület megalakítását. s jött létre a Magyar Hospice Egyesület).
  A hospice osztály létrehozása Gyulán:
  A hospice ápolási egységek elindításának és működésének két feltétele volt: első a „szellemi tőke”, a második pedig az anyagi források szükséges és elégséges megléte. A szellemi tőke nélkül a hospice ápolás csak meddő próbálkozás lenne.
Ilyen feltételrendszer biztosította a hátteret a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Hospice osztályának megalapításakor is.
Az osztály létrehozása Kiss Ferencné, Kórházunk volt ápolási igazgatója kezdeményezésének köszönhető. Ő teremtette meg mind a szellemi, mind az anyagi feltételét annak, hogy Gyulán elsőként valósuljon meg a hospice szellemű betegellátás. A konkrét feladatok végzésével egy főiskolai végzettségű ápolót bízott meg.
A hospice osztály létrehozására való kezdeményezés megértésre és támogatásra talált kórházunk igazgatásánál is. A haldoklók speciális szükségleteinek felsimerése, az ezen alapuló szakmai és erkölcsi igény tehát képviselte a kellő szellemi tőkét.
Az anyagi feltételeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 1993-ban, hospice egységek és hospice otthonápolási szolgálatok alakítására kiírt pályázat látszott biztosítani. Intézményünk pályázatát kedvezően bírálták el, így 1994. augusztus 15-én megnyílt Magyarország első (benfekvő betegeket ellátó) hospice egysége Gyulán.
Az osztály egy, a kórház területén álló faépületben kapott helyet. Az épületben 8 betegszobát alakítottak ki. Kezdetben 16 ággyal működött az osztály, melyből négy a családtagok folyamatos elhelyezésére volt fenntartva. Ezenkívül fürdőszoba, wc, kezelő, társalgó, teakonyha, nővér- és orvosi szoba, tiszta- és szennyesruha raktár volt található az egységben. Több év elteltével a faépület már nem felelt meg a tűzvédelmi szempontoknak, így 1999-ben új helyre költözött az osztály, a Szentháromság utca 14/B alá, amely a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház külső telephelye, de szervezetileg és működésileg a kórházhoz tartozik.
2007 októberében az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának átalakítása következményeként a hospice újra a kórház területére költözött az Megyei Onkológiai Központ részeként. Az új helyen a megfelelő környezet kialakítása mindenképen nagy kihívást jelentett, mivel nem volt mód a korábban megszokott kis kórtermek biztosítására.
A falakon a rengeteg tájkép, a virágok és ágytakarók mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a betegek minél kellemesebben érezzék magukat, s ne a kórházak szokványos (a gyógyítás biztonságának alárendelt, s így nemegyszer elszemélytelendő) miliője vegye őket körül. Az új Hospice Osztályon 4 kórterem található, melyből 3 hat ágyas, egy pedig kétágyas. A szobában, az ágyakon kívül még éjjeliszekrények, személyenként külön ruhásszekrény, asztal, székek, mosdósarok, TV biztosítja a betegek kényelmét. Az ágyak nagyobb része multifunkcionális, ami különösen az ágyhoz kötött fekvő betegek helyzetét könnyíti meg. A kórtermeken kívül egy társalgó rész várja kényelmes fotelekkel a tévézni, olvasni, beszélgetni vágyó betegeket és hozzátartozóikat. Ezen kívül személyzeti tartózkodó, kezelő, orvosi-főnővéri szoba, és a betegek számára külön fürdő, mellékhelyiség, öltöző, irodák biztosítják az osztály működésének kereteit.
A falakon a rengeteg tájkép, a virágok és ágytakarók mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a betegek minél kellemesebben érezzék magukat, s ne a kórházak szokványos (a gyógyítás biztonságának alárendelt, s így nemegyszer elszemélytelendő) miliője vegye őket körül. Az új Hospice Osztályon 4 kórterem található, melyből 3 hat ágyas, egy pedig kétágyas. A szobában, az ágyakon kívül még éjjeliszekrények, személyenként külön ru-hásszekrény, asztal, székek, mosdósarok, TV biztosítja a betegek kényelmét. Az ágyak nagyobb része multifunkcionális, ami különösen az ágyhoz kötött fekvő betegek helyzetét könnyíti meg. A kórtermeken kívül egy társalgó rész várja kényelmes fotelekkel a tévézni, olvasni, beszélgetni vágyó betegeket és hozzátartozóikat. Ezen kívül személyzeti tartózkodó, kezelő, orvosi-főnővéri szoba, és a betegek számára külön fürdő, mellékhelyiség, öltöző, irodák biztosítják az osztály működésének kereteit.Az ápolók felvételét alkalmassági beszélgetés előzi meg, melynek során a kommunikációs képesség, az empátia, a szakmai és erkölcsi elhivatottság felmérésére kap különös hangsúlyt. A személyzet túlnyomó többsége végzett valamilyen szintű hospice tanfolyamot. Sajátos hazai probléma, hogy a hospice tanfolyamokon számos önkéntes segítő végez ugyan, de a legtöbb helyen nem megoldott az önkéntes tevékenység koordinálása, ezért a jelentkezők hamarosan kedvüket vesztik és így elvesznek a hospice mozgalom számára. Magyarországon a karitatív munkának nincs sem kellő hagyománya, sem kellő megbecsülése, pedig ez a tevékenység felbecsülhetetlen értékű; a képzett önkéntes segítők haldokló magányának oldásában, az egyszerűbb szükségletek kielégítésében meghatározó szerepet tölthetnének be.
Jelenleg 1 konzulens szakorvos, 1 diplomás ápoló, 7 ápoló, 2 mentálhigiénikus (részmunka időben), 1 gazdasági nővér, 2 takarítónő jelenti a személyzetet. Az orvos naponta 2 órát tölt az osztályon, így az ápolók szakmai tudására, jó problémamegoldó képességére nagy szükség van. A team munkát egy szociális munkás egészíti ki.
Hetente egyszer a református vallású kórházlelkész is az osztályra látogat, akitől a betegek igényeik szerint kérhetnek segítséget. Ha a beteg nem református, és saját vallásának gyakorlásához ragaszkodik, ennek sincs akadálya, hiszen az utolsó pillanatokban döntő jelentőségűvé válhat egy utolsó kenet, egy közös ima. Sok haldokló csak így tud nyugodtan, csendben, megbékélve meghalni, és a hospice feladata mindehhez biztosítani a feltételeket.
Az hospice-nak nincs szoros házirendje, a betegek igényei és szükségletei határozzák meg a napi tevékenységeket. Látogatási idő sincs, a hozzátartozók a nap bármely szakában jöhetnek, akár éjszakára is maradhatnak.
Végezetül Dr. Cecily Sanders, az első hospice ház megalapítójának szavait idézem: „Ön az élete utolsó percéig fontos nekünk, mi nemcsak azért fogunk küzdeni, hogy békében haljon meg, hanem azért is, hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni.”

 
Pakai Tímea
osztályvezető ápoló