Tisztelt Lakosság!

Hazánkban 2020. 12. 30-tól elérhető a COVID 19 fertőzés elleni védőoltás, számos munkatársunk már élt is az oltás felvételének lehetőségével.

Mindannyiunk gondolataiban számos kérdés kering napjainkban az oltással kapcsolatban, a különböző, különféle forrásból érkező információk elbizonytalanítanak minket. Talán sosem volt még ennyire fontos, hogy jól és felelősségteljesen döntsünk, ugyanis most egyéni sorsunkon kívül szeretteink és embertársaink egészségéről, életéről, végső soron társadalmunk sorsáról is döntünk azzal, hogy felvesszük a védőoltást vagy sem. Mindenki szeretné visszakapni a megszokott életét, a szabadságot és ez a tudomány mai állása szerint az átfertőzöttségen, átoltottságon, a nyájimmunitás kialakulásán, végső soron az ön oltási hajlandóságán is múlik.

Az alábbi kérdések megválaszolásával igyekszünk eloszlatni a tévhiteket és megnyugtatni mindenkit, hogy a védőoltás biztonságos és rendkívül fontos.

A vakcina a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készült. Az oltóanyag mRNS alapú, egy lipid nano részecskébe csomagolt RNS molekulát (mRNS) tartalmaz.

A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID-19 ellen.

Mivel a Comirnaty nem a vírust tartalmazza az immunitás kiváltásához, így nem okozhat Önnek COVID-19-betegséget.

Az oltás előtt nem szükséges antigén gyorsteszt.

Igen, az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció. Az EULAR (European League Against Rheumatism) szakmai ajánlása alapján autoimmun (kezelt, egyensúlyban lévő) betegségekben is ajánlott az oltás felvétele.

A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcinát más oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be. Másik védőoltás legalább 4 hetes időközzel kapható.

Várandósság alatt az oltás nem ajánlott. Várandósság a második oltás után minimum 2 hónappal tervezhető.

Nem ismert, hogy a vakcina kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.

  • Akut lázas betegség
  • A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
  • Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl. penicillin) vagy más védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció
  • Várandósság
  • Megelőzőleg felvett védőoltás (4 hét)
  • 3 hónapon belül átvészelt COVID-19 fertőzés

Oltási reakciók lehetnek: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés.

Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.

Legtöbb esetben a beadás technikája határozza meg a helyi oltási reakciókat. A szisztémás oltási reakció (fejfájás, levertség, láz, fáradtság stb.) pozitív „mellékhatás” ugyanis ez esetben igazolódik, hogy a vakcina működik és az immunrendszerünk elkezdte megtanulni a védekezés mikéntjét.

A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcina készítményt, míg 21 728 személy placebo készítményt kapott.

A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer (pl. paracetamol, ibuprofen, metamizol) alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek.

Egyáltalán nem. A vakcina fejlesztésnél a második és harmadik klinikai fázist vonják ilyenkor össze, és rövidebb az után követés. Az azonban, hogy milyen súlyos mellékhatásokat okozhat egy ilyen szer, már az elején kiderül, a későbbiekben már csak a gyakori és enyhébb mellékhatásokat figyelik meg. A harmadik fázisban több tízezer önkéntes embert oltanak be és szorosan figyelik őket. A gyorsaságot a biotechnológia bámulatos fejlődése teszi lehetővé, illetve a nagyon időigényes dokumentációs és engedélyezési folyamatok lerövidítése. A vakcina fejlesztés egyébként más helyzetekben általában azért lassabb, mert nincs benne ennyi pénz, ráadásul a szakértőknek már korábbi vakcina kutatási módszerekre lehetett építeni. A jelenlegi koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését világméretű tudományos és anyagi támogatottság segítette. Ez lehetővé tette a folyamatok felgyorsítását.

Az alábbi videó szemléltető módon ad magyarázatot a fenti kérdésre: https://youtu.be/T3lkNNQXYds

A válasz nem. Az m-RNS – vagy hírvivő RNS – vakcina egy hosszú molekulán alapul, ami egyedi sorrendben összekapcsolódó nukleotidokból áll, hogy közvetítse a genetikai utasításokat egy vagy több, a vírusra jellemző fehérje vagy antigén előállítására. Ez a SARS-CoV-2 esetében a tüskefehérje vagy annak egy része. Az úgynevezett receptor kötő fehérje. Amint az oltóanyagban lévő m-RNS a test sejtjeibe kerül, a sejtek az utasításokat követve előállítják a fehérjéket vagy antigéneket, amelyek aztán a sejtfelszínen megjelenhetnek, azokat a beoltott személy immunrendszere felismeri, és így immunválaszt hoz létre a vakcina antigénre. Igazán leegyszerűsítve olyan utasításokat injekciózunk az alanyokba, amelyek segítségével a szervezetük képes olyan fehérjét előállítani, ami a koronavírus tüskéjén is megtalálható. Az immunrendszer ezután találkozik a szervezet sejtjei által gyártott fehérjékkel, és védekezni kezd ellenük. Ezért nincs baj azzal, ha enyhébb mutációk jelentkeznek a vírusra – amíg a tüskefehérje marad, a vakcinák hatékonyak. A hírvivő RNS miután „elvégezte feladatát” – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – ezek is elbomlanak. A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.

Pécsi virológusok közérthető előadása a vakcinákról.

https://prezi.com/v/gceq7_yqkxgp/vakcina-kerdesek-valaszok/?fbclid=IwAR2RlCaHzZM8xR3I6V7LpQa3sYBjTwbywvJJbFiWpU1SitK73VHeiYPTmJM

 

Források:

Koronavírus.gov.hu

Brown Univerity – COVID Explained team

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2034577

 

Remélem, hogy a fentiekkel segítettünk önnek felelős döntést hozni és az eddigi, esetleges bizonytalanságot eloszlatni.

 

Gyula, 2021. január 08.

Dr. Becsei László
intézményvezető