Gyakori kérdések válaszok a COVID 19 védőoltással (Pfizer-BioNTech Comirnaty) kapcsolatban

A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID-19 ellen.

Mivel a vakcinák nem a vírust tartalmazzák, vagy csak elölt vírust tartalmaznak (Sinopharm)  az immunitás kiváltásához, így nem okozhat Önnek COVID-19-betegséget.

Az oltás előtt nem szükséges antigén gyorsteszt.

Igen, az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció. Az EULAR (European League Against Rheumatism) szakmai ajánlása alapján autoimmun (kezelt, egyensúlyban lévő) betegségekben is ajánlott az oltás felvétele.

A COVID-19 vakcinát más oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be.

Más betegség elleni védőoltás legalább 2 hetes időközzel kapható.

Várandósság 12. hetétől a Pfizer/Biontech (Comirnaty) és a Moderna vakcinákat lehet alkalmazni. A szülész-nőgyógyász és háziorvos közösen kell eldöntsék, hogy rizikó besorolás szempontjából szükséges vagy sem a védőoltás.

Pfizer/Biontech (Comirnaty) és a Moderna vakcinákat lehet alkalmazni.

• Pfizer/Biontech (Comirnaty), Moderna, AstraZeneca (Vaxzevria)
  • Akut lázas betegség
  • Az alkalmazott COVID-19 vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
  • Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő ismeretlen tényező által kiváltott vagy más védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció.
  • Megelőzőleg felvett más védőoltás (2 hét)
  • 3 hónapon belül átvészelt COVID-19 fertőzés
• SzputnyikV
  • A védőoltás bármely összetevőjével vagy hasonló összetevőket tartalmazó védőoltásokkal szembeni túlérzékenység; 
  • korábban előforduló súlyos allergiás reakció; 
  • akut, fertőző és nem fertőző betegségek, krónikus betegségek fellángolása – a védőoltás 2-4 héttel a gyógyulás vagy a remisszió után adható be. Nem súlyos, vírus okozta légzőrendszeri fertőzés vagy akut gyomor-bél rendszeri fertőzés esetén a védőoltás a testhőmérséklet normalizálódása után adható be. 
  • terhesség és szoptatás; 
  • 18 évesnél fiatalabb életkor. 
  • az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés kontraindikációt jelent legalább egy-egy hónappal az oltás beadása előtt és után, a csökkent immunogenitás veszélye miatt.

Oltási reakciók lehetnek: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés.

Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.

Legtöbb esetben a beadás technikája határozza meg a helyi oltási reakciókat. A szisztémás oltási reakció (fejfájás, levertség, láz, fáradtság stb.) pozitív „mellékhatás” ugyanis ez esetben igazolódik, hogy a vakcina működik és az immunrendszerünk elkezdte megtanulni a védekezés mikéntjét.

A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer (pl. paracetamol, ibuprofen, metamizol) alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek.

Egyáltalán nem. A vakcinafejlesztésnél a második és harmadik klinikai fázist vonják ilyenkor össze, és rövidebb az utánkövetés. Az azonban, hogy milyen súlyos mellékhatásokat okozhat egy ilyen szer, már az elején kiderül, a későbbiekben már csak a gyakori és enyhébb mellékhatásokat figyelik meg. A harmadik fázisban több tízezer önkéntes embert oltanak be és szorosan figyelik őket. A gyorsaságot a biotechnológia bámulatos fejlődése teszi lehetővé, illetve a nagyon időigényes dokumentációs és engedélyezési folyamatok lerövidítése. A vakcinafejlesztés egyébként más helyzetekben általában azért lassabb, mert nincs benne ennyi pénz, ráadásul a szakértőknek már korábbi vakcinakutatási módszerekre lehetett építeni. A jelenlegi coronavírus elleni vakcinák kifejlesztését világméretű tudományos és anyagi támogatottság segítette. Ez lehetővé tette a folyamatok felgyorsítását.

Az alábbi videó szemléltető módon ad magyarázatot a fenti kérdésre: https://youtu.be/T3lkNNQXYds

A válasz nem. Az m-RNS – vagy hírvivő RNS – vakcina egy hosszú molekulán alapul, ami egyedi sorrendben összekapcsolódó nukleotidokból áll, hogy közvetítse a genetikai utasításokat egy vagy több, a vírusra jellemző fehérje vagy antigén előállítására. Ez a SARS-CoV-2 esetében a tüskefehérje vagy annak egy része. Az úgynevezett receptor kötő fehérje. Amint az oltóanyagban lévő m-RNS a test sejtjeibe kerül, a sejtek az utasításokat követve előállítják a fehérjéket vagy antigéneket, amelyek aztán a sejtfelszínen megjelenhetnek, azokat a beoltott személy immunrendszere felismeri, és így immunválaszt hoz létre a vakcina antigénre. Igazán leegyszerűsítve olyan utasításokat injekciózunk az alanyokba, amelyek segítségével a szervezetük képes olyan fehérjét előállítani, ami a koronavírus tüskéjén is megtalálható. Az immunrendszer ezután találkozik a szervezet sejtjei által gyártott fehérjékkel, és védekezni kezd ellenük. Ezért nincs baj azzal, ha enyhébb mutációk jelentkeznek a vírusra – amíg a tüskefehérje marad, a vakcinák hatékonyak. A hírvivő RNS miután „elvégezte feladatát” – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – ezek is elbomlanak. A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.